Érintésvédelem

Az érintésvédelem célja a villamos áramütéses balesetek megakadályozása.

Az emberben lévő testnedvek vezetik az áramot, ezért, ha test két különböző pontján érintkezik olyan vezetékekkel, melyek feszültség alatt állnak, elektromos vezetőként funkcionálnak. Veszélyt jelent, ha az emberi szervezeten kisebb, vagy nagyobb mértékű áram folyik át, mert az egészségkárosodást, esetenként halált is okozhat.

Szívritmuszavar, pitvari fibrilláció (vérkeringés leállás, oxigén ellátás megszűnése) , ideiglenes szívleállás, légzési nehézségek, égési sérülések, izom-összehúzódások, vérnyomásnövekedés, sejtképzési zavarok léphetnek fel. Az áramerősség nagyságán kívül fontos szempont az is hogy mennyi ideig hatott az áram a balesetet szenvedett emberre.

Érintésvédelmi felülvizsgálat:

1. Célja annak megállapítása, hogy a feszültség alatt nem álló, de az esetlegesen feszültség alá kerülő berendezések el vannak-e látva hatásos , szabvány szerint előírt érintésvédelemmel.
2. Tájékoztatást ad a megbízó által megjelölt villamos berendezések érintésvédelmi állapotáról (hibák, hiányosságok megnevezése), hogy az illetékesek meghozhassák a szükséges intézkedéseket azok kijavítására. (Élet, vagyon és üzembiztonság megteremtése)
3. Felülvizsgálat módja a szemrevételezésen túl műszeres ellenőrző mérés.

Érintésvédelmi kötelezettség vonatkozik minden olyan elektromos berendezésre, melynek szigetelési vagy egyéb hibái, olyan érintési feszültséget okozhat, mely az emberi szervezetre veszélyes lehet.

Leggyakrabban alkalmazott a védővezetős érintésvédelmi módok:

1. Kisteljesítmény esetén: védőföldelés,

   Védőföldelés közvetlenül földelt rendszerben (TT- rendszer) Szabványossági felülvizsgálata esetén földelésmérésekkel Földelési hurok ellenállás méréseivel kell ellenőrizni  hogy testzárlatkor az áramkör legnagyobb földelési ellenállású helyén is fellép- e.

   Érintésvédelmi kikapcsoló-szerv előírásos működéséhez szükséges áramerősség megléte, vagy az, hogy a fellépő legnagyobb testzárlati áramerősség okoz e földelési ellenálláson a megengedett UL érintési feszültségnél nagyobb feszültségemelkedést.

2. Nullázásos érintésvédelmi mód (TN rendszer)

   Az érintésvédelmet igénylő villamos szerkezet testéhez köti hozzá a hálózati betáplálásnak közvetlenül földelt vezetőjét (háromfázisú rendszernél a nulla-vezető)

Szabványossági felülvizsgálatnál ellenőrzés megtekintéssel. Ellenőrizni kell, hogy a 10 mm²-nél kisebb keresztmetszetű vezetékszakaszon különválasztották-e a nullázó vezetőt. (PE- vezetőt a nulla N vezetőtől)

Van-e olvadó biztosító, illetve olyan egysarkú kapcsoló, a nullázásra használt nulla-vezetőben (PEN vezetőben) amellyel a fázisvezetők nélkül önmagában is megszakítható az áramkör.

A helyszínen, illetve a környezetben lévő nagyobb kiterjedésű fémtárgyak, csővezetékek, - közvetlenül vagy EPH- hálózaton keresztül - össze vannak-e kötve a nullázó vezetővel (PE- vezetővel), és a nullázásra alkalmasak-e, és el vannak- e választva a nulla-vezető nullázásra nem használt szakaszától (N- vezetőtől), és a kettő nincs-e felcserélve.

Számításokat kell végezni, melynek alapja a hurok ellenállási mérés, és a mérésekkel ellenőrizni, hogy testzárlatkor az áramkör legnagyobb hurok ellenállású helyén is fellép- e az érintésvédelmi szerv szerinti előírásos szükséges áramerősség.

Érintésvédelmi jegyzőkönyvek két fajtája:

1. Erősáramú berendezések első ellenőrzése
2. Időszakos Érintésvédelmi és Szabványossági Felülvizsgálat

Új létesítmények (lakások, üzemek), első ellenőrzésekor nem tartalmazhatnak elektromos hibát. A jegyzőkönyv a kivitelezés műszaki dokumentumai, tervei alapján, készülhet, ellenőrizve a szabványokban érvényes megkövetelt biztonsági előírások betartását (MSZ 2364/MSZ HD 60364 sorozatban).

Feszültség alá helyezés előtt szükséges, elvégezni áramkörönként a szigetelés megfelelőségének vizsgálatát, amit minősítő okiratban dokumentálni kell. (22/2005. (XII.21.) FMM rendelettel módosított 14/2004. (IV.19) FMM rendelet 5/A §. (2). bekezdés előírása szerint)

Az MSZ 2364-410sz. szabvány 413.1.3.3. pontja és az MSZ HD 60364-6:2007.fejezete alapján a megengedett legnagyobb ellenállásérték meghatározása, aminek alapján a minősítés elvégezhető.